DÁLIA

- Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.

DALIDA

- Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.

DALMA

- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

DANIELLA

- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DARINKA

- szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.

DEA

- latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.

DEBÓRA

- héber eredetű; jelentése: méh.

DÉLIA

- görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.

DÉLIBÁB

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

DELILA

- héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.

DELINKE

- magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.

DEMETRIA

- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEZDEMÓNA

- Verdi Otelló című operája nyomán  (Otelló feleségének neve).

DÉZI

- angol eredetű; jelentése: százszorszép.

DEZIDERÁTA

- görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

DIÁNA

- római eredetű; jelentése: ragyogó.

DINA

- héber eredetű; jelentése: ítélet.

DITTA

- az Edit és Judit önállósult becézője.

DOLLI

- angol eredetű;  a Dorottya, Dóra önállósult becézője.

DOMINIKA

- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

DOMITILLA

- latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.

DONÁTA

- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DONATELLA

- latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DÓRA

- a Dorottya önállósult becézője.

DORINA

- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.

DORISZ

1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.

2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa.

DOROTTYA

- görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

DÖNÍZ

- görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.

DULCINEA

- Cervantes  Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

ÉDA

- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

EDDA

- az Éda név alakváltozata.

EDINA

1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való;

2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda;

3. - az Éda név továbbképzése;

4. - az Edna név módosulata.

EDIT

- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EDNA

- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉDUA

- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.

EDVARDA

- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVINA

- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EGBERTA

- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

ELEKTRA

- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.

ELEONÓRA

- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.

ÉLETKE

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ELIÁNA

- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELINA

- a Heléna spanyol-olasz formájából.

ELIZ

- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELIZA

- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELLA

1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;

2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

ELLINA

- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.

ELMA

- az Alma név alakváltozata.

ELMIRA

- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.

ELVIRA

1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;

2. - az Elmira alakváltozata.

ELZA

- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

EMANUÉLA

- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMERENCIA

- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.

EMERITA

- latin eredetű; jelentése: érdemes.

EMESE

- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

EMÍLIA

- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁNA

- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.

EMMA

- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.

EMŐKE

- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

ENCIÁNA

- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.

ENID

- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.

ENIKŐ

- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

ENNA

- fríz eredetű; jelentése: kard.

EPERKE

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ERIKA

- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERINA

- az Irén szláv alakváltozata.

ERMELINDA

- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

ERNA

- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

ERNELLA

- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.

ERNESZTA

- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNESZTINA

- német eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERVINA

- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

ERZSÉBET

- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

ESTILLA

- Vörösmarty Mihály névalkotása.

ESZMERALDA

- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ESZTELLA

- a Stella spanyol változata.

ESZTER

1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;

2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ETA

- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.

ETEL

1. - az Etelka önállósult becézője;

2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.

ETELKA

- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.

EUDOXIA

- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.

EUFÉMIA

- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.

EUFROZINA

- görög-latin eredetű; jelentése: vidám.

EUGÉNIA

- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

EULÁLIA

- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.

ÉVA

- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.

EVELIN

1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;

2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.

EVELINA

- az Éva továbbképzett származéka.

EVETKE

- magyar eredetű; jelentése: mókus.

FABIÁNA

- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

FANNI

1. - a Franciska (Frances) becézője;

2. - a Stefánia (Stephanie) becézője.

FATIMA

1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;

2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve.

FATIME

- a Fatima alakváltozata.

FAUSZTINA

- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDÓRA

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

FÉDRA

- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

FEHÉRKE

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FELÍCIA

- latin eredetű; jelentése: boldog

FELICIÁNA

- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERNANDA

- germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.

FIAMETTA

- olasz eredetű; jelentése: lángocska.

FIDÉLIA

- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILIPPA

- görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.

FILOMÉLA

- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő,  dalos kedvű.

FILOMÉNA

- a Filoméla olasz változata.

FILOTEA

- görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.

FIORELLA

- olasz eredetű; jelentése: virágocska.

FLÁVIA

- latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

FLÓRA

- latin eredetű; jelentése: virág.

FLORENCIA

- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORENTINA

- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORINA

- latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

FORTUNA

- olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.

FRANCISKA

- latin eredetű; jelentése: francia.

FRIDA

- német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

FRIDERIKA

- német eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FRUZSINA

- görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.

FULVIA

- latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.

FÜRTIKE

- magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.

FÜZIKE

- magyar eredetű; jelentése: növénynév.