ABA

- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ABÁD

- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS

- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

ABBOT

- héber eredetű; jelentése: apa.

ABDIÁS

- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL

- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD

- francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD

- az Aba képzős származéka.

ABONY

- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS

- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ÁBRAHÁM

- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS

- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ABSA

- héber eredetű; jelentése: apa.

ABSOLON

- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES

- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT

- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ÁDÁM

- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ADELMÁR

- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT

- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR

- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF

- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ

- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN

- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN

- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION

- görög eredetű; jelentése: szeretett.

AGATON

- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

AGENOR

- görög eredetű; jelentése: bátor.

AGGEUS

- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

AHMED

- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY

- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

AKÁCS

- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

ÁKOS

- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR

1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;

2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;

3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

ALADIN

- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

ALAJOS

- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN

- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD

- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT

- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN

1. - latin eredetű; jelentése: fehér;

2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

ALDÁN

- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ

- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ÁLDOR

- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

ALEX

- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ

- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD

- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON

- angol költői névadás.

ALI

- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR

- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS

1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;

2. - török eredetű; jelentése: vétel;

3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

ALPÁR

- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN

- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN

- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMADÉ

- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND

- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS

- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS

- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ÁMON

- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS

- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ANASZTÁZ

- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANATOL

- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS

- az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ

- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL

- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON

- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS

- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM

- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

ÁNYOS

- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

APOLLINÁR

- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL

- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD

- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD

- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ

- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN

- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ARIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION

- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID

- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

ARKÁD

- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

ÁRKOS

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARLEN

- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND

- Herman francia megfelelője.

ÁRMIN

- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

ARNOLD

- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT

- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ÁRON

- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD

- magyar eredetű; jelentése: árpa.

ARSZLÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

ARTEMON

- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR

- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARVID

- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN

- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER

- görög eredetű; jelentése: csillag.

ATÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ

- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ATILLA

- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ

- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS

- magyar eredetű; jelentése: apa.

ATTILA

- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL

- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN

- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR

- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL

- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

AZÁR

- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

BÁCS

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR

- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

BAJÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BAJNOK

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BALABÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR

- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR

- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

BALÁZS

- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

BALDÓ

- német eredetű; jelentése: merész.

BALDVIN

- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

BÁLINT

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR

- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ

- az András önállósult becézője.

BÁNK

- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS

- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS

- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ

- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA

- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS

- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT

- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

BARS

- magyar eredetű; jelentése: bors.

BARTAL

- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ

- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS

- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ

- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

BÁTONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR

- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BAZIL

- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

BAZSÓ

- a Bazil régi magyar formájából.

BECSE

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BEDŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA

1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;

2. - török eredetű; jelentése: előkelő;

3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR

- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE

- latin eredetű; jelentése: győztes.

BENDE

- a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ

- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

BENE

- a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK

- latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI

- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ

- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN

- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BENKE

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL

- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

BERENGÁR

- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY

- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER

- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ

- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT

- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN

- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD

- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM

- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

BESE

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BOÁZ

- héber eredetű; jelentése: erős.

BOCSÁRD

- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD

- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG

- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BODONY

- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BODOR

- magyar eredetű; jelentése: göndör.

BOGÁT

- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BOGDÁN

- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BOLDIZSÁR

- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BONIFÁC

- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS

- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS

- a Barabás alakváltozata.

BORISZ

- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

BORS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOTÁR

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND

- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN

- Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR

- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BRÚNÓ

- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ

- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ

- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD

- magyar eredetű; jelentése: búza.

CECIL

- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

CECILIÁN

- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

CELESZTIN

- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR

- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ

- latin eredetű; jelentése: borsó.

CIPRIÁN

- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL

- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK

- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS

- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA

- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK

- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD

- magyar eredetű; jelentése: csata.

CSATÁR

1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.

2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ

- magyar eredetű; jelentése: csat.

CSEGŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE

- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN

- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL

- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD

- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

CSOMBOR

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSONGOR

- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ

- szláv eredetű; jelentése: ördög.