JÁCINT

- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ

- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB

- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ

- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB

- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS

- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR

- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS

- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ

- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS

- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB

- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN

- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS

- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN

- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT

- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS

- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA

- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ

- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ

- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN

- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS

- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS

- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN

- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL

- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB

- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN

- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL

- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ

- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN

- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID

- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT

- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY

- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON

- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION

- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY

1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;

2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA

- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR

- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN

- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR

- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR

- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN

- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN

- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES

- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE

- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ

- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN

- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY

- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ

- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE

- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN

- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY

- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN

- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL

- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS

- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON

- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS

- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD

- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS

- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN

- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ

- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD

- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN

- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON

- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN

- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL

- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN

- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA

- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA

- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY

- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF

- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN

- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ

- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN

- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT

- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC

- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR

- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS

- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT

- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION

- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ

- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL

- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD

- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ

- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON

- a Leó görög változatából.

LEONÁRD

- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ

- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD

- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE

- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI

- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL

- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT

- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER

- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND

- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT

- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR

- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC

- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN

- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ

- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS

- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

MAGNUSZ

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MAKABEUS

- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

MAKÁR

- görög eredetű; jelentése: boldog.

MALAKIÁS

- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.

MANASSÉ

- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.

MANDEL

- germán eredetű; jelentése: mandula.

MANFRÉD

- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ

- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.

MÁNUEL

- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.

MARCELL

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

MARCIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.

MARIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.

MÁRIÓ

- a Máriusz olasz változatából.

MÁRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: férfi.

MÁRK

- a Márkus rövidüléséből.

MARKÓ

- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.

MÁRKUS

- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.

MARÓT

- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.

MÁRTON

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MARTOS

- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.

MÁRTON

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTYÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTÉ

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MAXIM

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MAXIMILIÁN

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRD

- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MEGYER

- magyar eredetű; jelentése: magyar.

MELITON

- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL

- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

MÉNRÓT

- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

MENYHÉRT

- héber eredetű; jelentése: királyi fény.

METÓD

- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

MIHÁLY

- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKE

- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.

MIKEÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

MIKES

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKLÓS

- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.

MIKÓ

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKSA

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MILÁN

- szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS

- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.

MIRKÓ

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MIRON

- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.

MODESZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.

MÓR

- a Móric rövidüléséből.

MORGAN

- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.

MÓRIC

- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MÓZES

- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.